I. Lipót (1641-1705) német-római császár és magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele.

oki006

I. Lipót (1641-1705) német-római császár és magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele.

Kelt: Bécs, 1685. II. 3.

Lapméret: 37 x 23 cm

nyelve: latin

Papíroklevél, papírfelzetes viaszpecséttel. Az uralkodóé mellett Gubasóczy János kancellár és Maholányi János aláírásával. 

Kisebb folttal, a hajtások mentén kis mértékben a szöveget is érintő szakadásokkal,

Ritka!

Bővebb leírás

ez a termék jelenleg nincs készleten

330 000 HUF

Egyéb infó

Oklevél tárgya:

Az uralkodó biztosítja trakostyáni Draskovich János udvarmestert, amennyiben megüresedik valamely rangjának és állapotának megfelelő hivatal, azonnal figyelembe fogja venni személyét.

Draskovich János (?-1733) horvát bán, főudvarmester, Valkó és Baranya vármegye főispánja, altábornagy

A Draskovichok első ismert őse Drask volt, aki III. András uralkodása alatt élt, leszármazásuk azonban csak az 1464-ben említett Gáspártól bizonyítható oklevelekkel. Ez a Gáspár Mátyás király alatt Jajca várának ostrománál harcolt. A család közéleti felemelkedése Györggyel kezdődött el, aki előbb zágrábi, majd győri megyés püspök, majd kalocsai érsek volt, később pedig királyi kancellár, bíbornok és horvát bán is lett. Testvére, Gáspár, 1567-ben báró címet kapott, két évvel később pedig királyi adományként Trakostyán várát kapta, ahonnan a család aztán az előnevét is vette. Gáspár fia, János, horvát bán volt, fiai közül György pécsi megyés püspök, János pedig nádor volt. János nádor kapta a családban a grófi címet 1631-ben. A családtagok közül az említetteken kívül is többen viselték a horvát báni címet.